Invazív növény- és állatfajok
Invazív növényfajok
Legtöbbször dísz- vagy mézelő növényként hozták be őket, amelyek a parkokból és ültetvényekről kiindulva gyorsan terjedni kezdtek a környezetükben, és új területeket hódítottak meg. Magas a szaporodási potenciáljuk. Képesek vegetatív úton (pl. gyöktörzzsel) gyorsan terjedni, vagy évente nagy mennyiségű, magas csírázóképességű magot termelnek. Jelenleg ezen fajok közül sok kiterjedett állományt alkot, leggyakrabban vízfolyások, utak, vasutak mentén, elhagyott területeken, de behatolnak az eredeti növénytársulásokba (biotópokba) is. Egyesek allergénként ismertek (aranyvessző fajok, parlagfű), mások különböző bőrsérüléseket okoznak (kaukázusi medvetalp). Eltávolításuk rendkívül problematikus, szisztematikus, többéves beavatkozásokat igényel, gyakran a herbicid készítmények elkerülhetetlen felhasználásával a kívánt eredmények elérése érdekében.
Megjegyzés: A Szlovák Köztársaság területén jelenleg nyilvántartott inváziós növényfajok előfordulása elérhető Szlovákia interaktív térképén, amelyet folyamatosan frissítenek a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme (ŠOP SR) által vezetett adatbázis alapján – http://maps.sopsr.sk/mapy/invazne.php.
A 150/2019 sz., az inváziós idegenhonos fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény alapján.
3. § A személyek kötelezettségei és jogosultságai
(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy kezelője köteles az azon a minisztérium által végrehajtási rendeletben megállapított feltételek szerint és módon (a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 450/2019 sz. rendelete az inváziós idegenhonos fajok eltávolításának feltételeiről és módjairól) eltávolítani az ingatlanáról az országos jegyzékben vagy az Európai Unió jegyzékében szereplő inváziós idegenhonos fajokat, és úgy gondoskodni az ingatlanról, hogy megakadályozza azok terjedését. Ha az ingatlant a tulajdonosán vagy kezelőjén kívüli más személy használja, ezek a kötelezettségek az ingatlan használóját terhelik.
14. § Község
(1) A község az önkormányzati feladatai ellátása során figyelmezteti az ingatlanok tulajdonosait, kezelőit és használóit az inváziós idegenhonos fajok előfordulási helyeire, valamint a 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségeikre az előfordulási helyekről szóló információk és a (2) bekezdés szerinti információs szórólap közzétételével. A község saját megállapítása alapján is figyelmeztetheti a tulajdonosokat, kezelőket és használókat az inváziós idegenhonos fajok előfordulási helyeire és a 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségeikre.
A természet- és tájvédelemről szóló 543/2002 sz. törvény alapján
69. § (1) A község
d) a 47. § (3) bekezdése szerint dönt a község beépített területén növő fás szárú növények kivágására vonatkozó engedély kiadásáról.
A fás szárú növények védelmére vonatkozó jogok és kötelezettségek.
47. § (4) Fás szárú növény kivágásához nincs szükség engedélyre
h) ha a kivágásra a külön jogszabályok szerinti jegyzékekben szereplő inváziós idegenhonos fás szárú növényfajok eltávolításával összefüggésben kerül sor.
Állami felügyelet gyakorlása
-
Kertészetek bekerülési útvonalai, kiskereskedelmi láncok, kisállat-kereskedések, állatkertek, kis tenyésztőlétesítmények.
-
helyszíni ellenőrzés
-
e-shopok ellenőrzése
Migrációs útvonalak – vasutak, utak, vizek
Községek
Jogi személyek (PO), természetes személyek (FO) (tulajdonos, kezelő, használó)
Értesítés az állami felügyelet megkezdéséről
A törvény nem írja elő az ellenőrzés számára azt a kötelezettséget, hogy az állami felügyeletet előre jelezze.
Intézkedések elrendelése – Az ID-ről (inváziós fajokról) szóló törvény 15. és 16. §-a
Ha az állami felügyeleti szerv az elvégzett állami felügyelet alapján intézkedéseket rendel el:
16. § (18) bekezdés – Az ellenőrzött személy köteles az állami felügyeleti szerv részére írásbeli jelentést benyújtani a (15) és (16) bekezdés szerinti intézkedések teljesítéséről azok végrehajtásától számított tíz (10) munkanapon belül.
Bírságok – egyéb közigazgatási deliktumok
A Felügyelőség vagy a Járási Hivatal legfeljebb 15 000 eurós bírságot szabhat ki azzal szemben, aki:
-
olyan tevékenységet folytat, amellyel összefüggésben az inváziós idegenhonos fajok kijutása bekövetkezhet, és nem teszi meg az ilyen kijutás vagy terjedés megakadályozására szolgáló intézkedéseket (3. § [1] bek.)
-
az ingatlan tulajdonosa vagy kezelője, aki az előírt módon nem távolítja el az ingatlanáról az inváziós idegenhonos fajokat, és nem gondoskodik az ingatlanról úgy, hogy megakadályozza azok terjedését (3. § [2] bek.)
-
a vadászterület használója (3. § [3] bek.)
-
a halászati terület használója és a gazdasági haltenyésztést végző személy (3. § [4] bek.)
A Felügyelőség vagy a Járási Hivatal 1000 eurótól 90 000 euróig terjedő bírságot szab ki azzal szemben, aki:
-
nem teljesíti az elrendelt eradikációs (kiirtási) intézkedéseket (16. § [16] bek.) vagy a gyors eradikációs intézkedéseket (4. § [1] bek.)
-
az ellenőrzött személlyel szemben, amely nem teljesítette az állami felügyeleti szerv elrendelt intézkedését (16. § [15] bek.)
-
aki nem tartja be a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma által az inváziós idegenhonos fajokat érintő tevékenység végzésére kiadott engedélyekben feltüntetett feltételeket (2. § [3] bek.)
Inváziós idegenhonos állatfajok
A jegyzék 29 olyan állatfajt foglal magában, amelyeket az EU keretében az őshonos fajokat veszélyeztető fajoknak tekintenek. Ezek közül 14 olyan faj van, amelyek szerepeltek a 24/2003 sz. rendelet (a későbbi előírások értelmében) 2. számú mellékletében. E fajokra 2016. augusztus 4-étől az Európai Parlament és a Tanács (EU) 1143/2014 sz., az inváziós idegenhonos fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló rendeletének rendelkezései vonatkoznak, és a Szlovák Köztársaság már nem sorolhatja be őket a saját nemzeti jegyzékébe, mivel azok szerepelnek az EU jegyzékében.
